Nagy földrajzi felfedezések

előzmények
gazdaság

-XV.sz.: gazdasági és népesedési megtorpanás után lassú fejlődés indult meg (ipar, mg.), és -a népesség is elkezdett növekedni
-Ny-Európa sokkal sűrűbben lakott K-EurópánálÝNy-Európa már nem tudta élelemmel ellátni a népességét á Többet importált (Közép és K-Európából)
-a kereskedelem fő útvonala a Ny-Európai országokba induló kereskedelem lett
(atlanti part menti hajózás)
-A Távol-K-i cikkeket egyre nehezebben lehetett Európába behozni, mivel a Törökök lezárják az utat kelet felé. Lefölözték a földközi-tengeri kereskedelem hasznát.
Ř1453 Konstantinápoly elfoglalása
-aranyéhség:a növekvő pénzkiáramlás pótlását az európai kimerülő bányák nem tudják pótolni

tudomány, technika

-A Távol-Keleti országok mesés kincseiről szóló legendák új utak keresésére ösztönözték az Atlanti-óceán partjainál fekvő országok hajósait.
A hajózást segítette: çfeltaláltak egy új hajótípust, Ababa az időben az volt a legtökéletesebb: Caravella
-iránytű felfedezése
-térképek készítése
-elfogadták Ptolemaiosz elméletét: A Föld gömb alakú
-Toscanelli világkép: India Európától Ny-ra az Atlanti-óceán tulsó partján van

felfedezők

1.Diaz: /portugál hajós/
útja: (1471-1487) Afrika Ny-I partjainál hajózva eljut Afrika D-I csúcsáig az Egyenlítőn át
/Délre; a hagyományos partmenti hajózással/

2.Vasco Da Gama (1498)
útja: körülhajózta Afrikát, India Ny-ipartjáig jut
(a Szuezi csatorna építéséig ez volt a fő kereskedelmi útvonal)
Az újvilág felfedezése

3.Kolumbusz
1.útja: 1492 augusztus 3.-án indult, és október 12.-én lépett partra, abban a hiszemben, hogy Indiában vanÜ
ÜAmerika felfedezése
következő útjai: már haszonszerzés céljából, ezek az utak nagyon eredményesek voltak.
-hipotézise, hogy a Föld gömbölyű

4.Fernando Magellán
1519 Sevillából indult, célja a Föld megkerülése=bizonyítja, hogy a Föld gömbölyű

Következményei

gazdasági / társadalmi

-16. sz. eleje: -népességnövekedés (nincsenek háborúk, járványok)
-rengeteg nemesfém megjelenéseŮinfláció (a pénz anyaga arany / ezüst. Sok van, ezért értéke csökken)
-NY-Európában a mezőgazdaság ipari nyersanyagtermelésre áll át
-egyre több élelmiszerre van szükség, és az erre való kereslet is nő.(a sok nemesfém miatt a tőke is elég rá) ß
élelmiszerárrobbanás
-Ny-Európa egy idő után �kiürűl�K-Európának kell segítenie.(Lengyel o., Cseh o.)= a második jobbágyság rendszere
-Magyarország lemarad a fejlődésben ekkor a törökök miatt
-Céh keretei már nem mérvadóak (többet kell termelni)
ĺaz emberek bérmunkássá válnak: çtömeges előállítás, szakképzetlen munkaerő
-felgyorsult munka, rosszabb minőség
-munkamegosztás (részmunkák végzése)
az új termelési üzem neve: manufaktúra

-Anglia: juhtermelés miatt kell a földÜelveszik a parasztoktól (a szabad bérlőkkel a bérleti szerződést nem újítják meg)
bekerítés: elsajátítják a földet és felhasználják
Ř/Erzsébet királynő véres törvényei: keményen bünteti azokat a földnélküli parasztokat, akik elkezdenek lopni, koldulni�= rákényszerítik öket a manufaktúrában való termelésre/
-a tőkés módon gazdálkodó nemes megjelenése (gentry)
ˇipari nyersanyagot termel
ˇbérmunkást alkalmaz
-bérmunkások megjelenése: a földüktől megvont parasztok eladják a munkaerejüket
-megteremtődnek a tőkés termelés gazdasági és társadalmi feltételei
Řúj nyersanyaglelőhely, új piacÜaz ebből bejövő pénz felhalmozódikŢtőke(=olyan pénz, mely befektetve értéktöbbletet eredményez)
pénz – áru – pénz + értéktöbblet
ĺeredeti tőkefelhalmozás ˇa termelőeszközétől megfosztott munkaerő felhalmozása
ˇa termelőeszközök, ill. a pénz tőkeként való befektetése
-világpiaccá szélesedik az európai kereskedelem, kp.: Antwerpen

politikai

ABSZOLUT MONARCHIA kialakulása
/Anglia: VIII. Henrik, I. Erzsébet
Franciaország: XVI. Lajos
Oroszország: IV. Iván
Spanyolország: V. Károly, II. Fülöp/

Anglia

-Rózsák háborúja: YorkÖLancesterÄ› Tudor ház
VIII. Henrik (1509-1547)
-ő kezdi el az Angol abszolutizmus kiépítését
-egyházreform: 1. feleség dinasztikus érdekekből Aragóniai Katalin, a pápa nem akarta szétválasztani őket Ü nem ismeri el a pápa hatalmátŢAnglikán egyház:
ˇprotestáns katolikus vallás
ˇfeje a mindenkori Angol király
-gazdaság: /akkori iparágak: bányászat, fémfeldolgozás, hajóépítés, üveggyártás, szappangyártás, papírgyártás, puskaporgyártás/
Řkülkereskedelem fellendülése
-a XVI. sz.-i. fejlődés megváltoztatta az angol társadalmat:
-a földbirtok árucikk lettÝa városokban felhalmozódott tőke beáramlott a falvakbaÝbekerítésÝbérmunkások
ĺgazdasági fellendülés

I.Erzsébet (1558-1603)
-Anglia az ő idején politikai és gazdasági téren is jelentőssé vált:
-Anglia tengeri nagyhatalommá vált
-1688-ig a spanyolok voltak, de az Angolok az Atlanti-óceánon leverik a Spanyol hajóhadatÝ
-Anglia tengeri hatalmának felvirágzása
-K-Indiai társaság (1600)
-feladata: India partjainál állomások sorának kiépítése, ezek lesznek a későbbi Angol gyarmatok bázisai polgárság, király együttműködése
-gazdagodópolgárság Ţ királyi hatalom védelme (a parlament mindig megszavazta a szükséges adókat)
-adók: ˇadókat vet ki a polgárságra, de ennek fejében hagyja dolgozni, fejlődni őket
-áruforgalom megcsapolása: vámok, illetékek, monopóliumok

Abszolutizmus kialakulása
-átmeneti periódusban jött létre: régi feudális rendek hanyatlása-polgárság átalakulásaŢ
-polgárság erősödése gazdaságilag
-nincs politikai súlya, de megnő az igény rá
-a feudális rendek (arisztokrácia) már nem olyan erősek, hogy csak rájuk támaszkodjon a király
-az uralkodó a feudális rétegre támaszkodik, de élvezte a fejlődő burzsoázia támogatását is
(a polgárságnak még nincs elég hatalma ahhoz, hogy politikai hatalma legyen, az arisztokrácia meg még nem elég erős ahhoz.)

Franciaország

-XV. sz. végén Franciaországban az ipar és a kereskedelem fejlődésének tempója lassabb volt, mint Angliában, mert később kapcsolódtak be a gyarmatosításba a Francia abszolutizmus kiépítésének kezdete IV. (Burbon) Henrik (1589-1610) nevéhez fűződik
-helyreállította a belső rendet:
-hugenották védelme: ˇhugenották hit-, és vallásszabadságot kaptak
-D-en, és Ny-on számos várat és várost bocsátott a rendelkezésükre
-leengedi a vámokat
-mezőgazdaság fejlesztése: ˇadók csökkentése, kedvezményekÝjobb termelési körülményekŢ
-elősegítette az ipar és a mezögazdaság fejlődését (gazdasági fellendülés)
-földesurak jogainak csökkentése a parasztok védelmének érdekében
-parasztságot érdekeltté teszi a termelésben
-erdöhasználati, és halászati jog visszaállítása

ipar felvirágoztatása: ˇszabályozta a munkabéreket, a munka rendjét
-támogatta a külföldiek, és a hazai vállalkozók manufaktúra építését
-fejlődött a kereskedelem is

XIII.Lajos (1610-43)
-az ő idejében erősödött meg még jobban a királyi hatalom
-támogatta a gyarmatosítást, ezzel erősítette az ipar és a kereskedelem fejlődését
-Richelieu bíboros (állami hivatalnok) segítette munkáját
-Az abszolutizmus kiépítésének eszközei:
-megtörte a nagyhatalmú arisztokraták próbálkozásait a központi hatalom ellen
-átszervezte a közigazgatást
-tartományok élére polgári hivatalnokokat állított, akik a királyt képviselték
-adókból, gyarmati hódításokból, ipar, kereskedelem bevételeibőlŢ
-felállótott egye rősen központosított közigazgatást
-felállított egy csak tőle függő központi hadsereget
-kizárja a rendeket a kormányzásból
-a király az erősödő polgári rétegre támaszkodik (ezt a társadalmi csoportot segíti, az arisztokráciához már ß nem sok köze van)
-egyeduralom a polgáriasodásra támaszkodva

ideológiai

Németország a 16. sz. elején, a reformáció kezdete

társadalom, társadalom ellentétei
-a fejedelmek függetlenítették magukat, és a saját területükön központosításra, összbirodalmi szinten viszont ennek ellenkezőjére törekedtek
-a papság telhetetlen volt: az evilági szenvedésekkel megváltott túlvilági jólétet prédikálták, ők mégis fényűzően éltek, házasodtak
-köznemesek jelentős része kezdett polgárosodni, egyre többen vállaltak hivatalt
-differenciálódott a parasztság: ˇaz ország társadalmának 80%-át tette ki a parasztság
-a többség helyzete rosszabbodott: çföldesurak kisajátították a parasztok földjeit
-növelték a fizetési, és a munkaköte- lezettségeiket
-robotmunkára kényszerítették őket

-a legszegényebb réteget a plebejusok alkották ß
-a középpolgárok elégedetlenek voltak a fejedelmek, és az egyház uralmával, és fényűzésével
-a reformázió közvetlen kiváltó oka a búcsúcédulákkal űzött visszaélések súlyosbodása volt
(X. Leó pápa rendeletére árusították)

a reformáció harcai
-1517 október 31 (Wittenberg): Luther Márton a templom kapujára szegezte 95 pontból álló tételsorát
-legfőbb pontjai: ˇa bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg, a pápa csak hírdetheti a bűnbocsánatot
-elvetette a pápai hatalom elvét
-egyedül a hit által üdvözül az ember
-helyeselte a gyónás és a szerzetesség eltörlését
-minden társadalmi réteg megtalálta benne a neki szólót Ţ rengetegen álltak mellette
-1521 wormsi gyűlésen V. Károly meghallgatta Luther érveit DE nem értett egyet vele, eretneknek nyilvánította ß
-Bölcs Frigyes adott neki menedéket wartburg várában, ahol németre fordította a bibliát
-1529-es birodalmi gyűlésen kimondták, hogy akik átvették a protestáns vallást megtarthatják vallásukat, DE hitüket nem terjeszthetik
-1530 V. Károly a katolikusok és a protestánsok kibékítésének érdekében összehívta az augsburgi birodalmi gyűlést
-1531 a protestáns fejedelmek szövetséget hoznak létre, hogy megvédjék magukat a katolikusok esetleges támadásaival szemben
-1547 V. Károly győzedelmeskedett fölöttük, DE kénytelen volt végül engedniŢ
-1555 augsburgi vallásbéke: ˇprotestánsok és a katolikusok kötelesek békében élni
-protestánsok megtarthatták azokat a földeket, amelyeket elfoglaltak
-akié a föld, azé a vallás elv elismerése

A reformáció irányzatai

1. Anabaptisták (újrakeresztelők)
vezető: Münzer Tamás
-elvetették a csecsemőkeresztséget, mivel a közösségbe csak felnőtt fejjel lehet belépni, ha a gyerek felnő, akkor kell megválasztania a vallását.Ţa gyermekkorukbn megkereszteltelteket újrakeresztelték
-eszméik: ça mennyországot itt a földön kell megvalósítani
-olyan társadalmat kellene létrehozni, ahol nincs magántulajdon, és nincs önálló államhatalom
-1524-26 parasztháború
-Svábországban tört ki, de aztán elterjedt más vidékekre is
-nem volt egységes irányítású
-követeléseik: ˇpapi tized eltörlése
-papi földek szétosztása
-feudális rendszer ellen irányul
-(Luther nem áll ki mellette, mert ő nem az állam ellen, hanem az egyház reformjáért küzdött)
-a fejedelmek győztek, hatalmuk még jobban megerősödött, így még súlyosabbá vált a politikai széttagoltság az országban

2. svájci reformáció
-szellemi szülőatyja: Ulrich Zwingli
-vezető: Kálvin János
-eszméik:çIsten korlátlan ura a világmindenségnek
-eleve elrendelés�tana: az embernek már születése előtt meg van írva a sorsa (predesztináció)
-a kálvinizmus (=református) a polgárság legaktívabb rétegének vallása lett több országban is
-(Franciaország, Magyarország, Némtalföld, Skócia, Anglia)

3. Antitrinitáriusok = szentháromságtagadók
-vezető: Servet Mihály
-(követői: unitáriusok)
-a reformáció legszélsőségesebb irányzata

Az ellenreformáció
-a katolicizmus több helyen továbbra is uralkodó vallás maradtŮ így akatolikus egyház újjászervezhette erőit, hogy ellenállhasson a protestánsoknak
-ellenreformáció
-a folyamat elindítója a Tridenti zsinat (1545-1563) volt
-sikerét az 1540-ben létrehozott Jézus Társasága, azaz a Jezsuita rend mozdította előre
-(megalapítója: Loyolai Szt. Ignác)

Évszámok

1471: Diaz
1487: Diaz elérte Afrika D-I csúcsát
1498: Vasco da Gama
1492: Kolumbusz
1519: Magellán
1509-1547: VIII. Henrik
1534: Anglikán egyház
1558-1603: I. Erzsébet
1600: K-Indiai társaság
1589-1610: IV. (Burbon) Henrik
1610-1643 XIII. Lajos
1517 október 31.:Luther tanai
1521: Wormsi gyűlés
1529: Protestáns vallás megtartásának engedélyezése, DE nem lehetett hírdetni
1530: augsburgi birodalmi gyűlés
1531: protestáns fejedelmi szövetség létrehozása
1547: IV.Károly győzelme a protestánsokkal szemben
1555: augsburgi vallásbéke
1524-26: németországi parasztfelkelés
1545-1563: Tridenti zsinat
1540: Jezsuita rend