Kádár-korszak mindennapjai

Kiindulópont:
- Kádár az ’56-os forradalom vérbefojtásával került hatalomra
- Rendszerének ideológiája és jellege azonos a Rákosi-rendszerrel (egypártrendszer, cenzúra, Szovjetuniónak alárendelt külpolitika)
- Csak a módszerek enyhébbek
- Nincs nyílt terror és személyi kultusz, javulnak az életkörülmények is

„puha diktatúra”

1956-68- az új gazdasági mechanizmusig
- Kádár tisztában volt azzal, hogy rendszerét a szovjet csapatok jelenléte tartja fent, ezért 1957-ben külön szerződésekben megerősítették ezt
- 1957-ben helyreállították a pártállam kizárólagos hatalmát
- létrejött a Munkás Őrség, a párt fegyveres szervezete
- KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) a párt ifjúsági szervezete
- a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa): nem érdekképviselet, hanem a párt utasításait követte
- A tömeges megtorlás után kezdődött a konszolidáció
- Ezt megkönnyítette, hogy a társadalom látta, hogy nyugati segítségre nem számíthat
- Kádár meghirdette az „aki nincs ellenünk, velünk van” politikát: nyílt ellenzékiséget nem tűr, de nem vár lelkesedést, aki nem politizál, azt békén hagyják  a társadalom többsége elfordul a politikától
- 1963: amnesztia: 3000 politikai foglyot szabadon engedtek, de nem mindenkit, mert sokakat köztörvényesként ítéltek el

Gazdaságpolitika

a) mezőgazdaság
o 1961-re befejeződött a kollektivizálás
o a földek 90%-a TSZ-ek, állami gazdaságok kezén volt
o nem volt beszolgáltatás
o engedélyezték a háztájit
o biztonságos volt az élelmiszerellátás

b) ipar
o több figyelmet fordítottak a könnyű- és élelmiszeriparra
o fennmaradt a tervutasítás s a torz iparszerkezet
o az infrastruktúrát továbbra is elhanyagolták
o a ’60-as évek második felébe kimerültek az extenzív fejlődés tartalékai  át kellett térni az intenzív fejlődésre

1968: az új gazdasági mechanizmus
- irányítója: Nyers Rezső
- lényege: a vállalatok nagyobb önállóságot kaptak, maguk dönthettek a bérezésről és az értékesítésről, így részben érvényesült a piac szabályozó rendszere
- engedélyezték a második gazdaságot, lehetett másodállást vállalni, így a családok gyarapodni kezdtek
- hiányossága: mivel a rendszer ragaszkodott a teljes foglakoztatáshoz, a gazdaságtalan nehézipari üzemeket a gazdaságosaktól elvont nyereségből tartották fent

- a ’60-as években kezdődtek a lakótelep-építések, és a rendszer az életszínvonalat folyamatosan emelni akarta 
o évente emelkedtek a reálbérek
o hozzá lehetett jutni tartós fogyasztási cikkekhez
o javultak a lakásviszonyok
o 100%-os lett a társadalombiztosításban részesülők aránya
o javult az iskolázottsági szint
o általánosan elterjedt a nyaralás szokása
o bővült a külföldi utazások lehetősége

- tehát ebben az időszakban a mezőgazdasággal foglalkozók száma csökkent
- az ipari munkások aránya is nőtt
- a legdinamikusabban nőtt a harmadik szektorban (szolgáltatás, kereskedelem, egészségügy, kultúra, oktatás, közigazgatás) foglalkoztatottak száma
- a korszak nagy vívmánya volt, hogy jelentősen csökkent a szegénység

A hetvenes évek

- nemzetközi háttere:
o 1968 Csehszlovákiai beavatkozás, Brezsnyev-doktrina
o 1973, 1979 olajárrobbanás

- Kádár kettős félelme
o Félt Moszkvától  fokozatosan leállította az új gazdasági mechanizmust
o Félt a forradalomtól  életszínvonal emelését nem merte feladni (lakótelep-építések, ingyenes oktatás, egészségügy, államilag támogatott élelmiszer- és energiaárak)
o  mindezeket külföldi hitelekből finanszírozzák

- A jólétnek azonban ára van
o Ország eladósodása
o Elhanyagolták a távközlés és úthálózat fejlesztését
o nagyvonalú szociális intézkedések bevezetésekor nem számoltak a hosszú távú következményekkel
o a másod- és harmadállások következtében:
- a középkorú férfiak halálozási aránya nőtt
- nőttek a deviáns jelenségek száma: az öngyilkosságok
- nőtt az alkoholisták száma
- sok család csak egy-két gyereket vállalt  később az ország lakossága fogyatkozni kezdett
- nőtt a válások száma
- az állam gyermekvállalást ösztönző szociálpolitikai intézkedései (pl.GYES) csak kis mértékben lassították a születések csökkenését

Oktatás:
- a hetvenes években az alapfokú oktatásban áttörés következett be: a felnőtt népesség többsége elvégezte legalább az általános nyolc osztályát
- az egyetemi illetve főiskolai képzésben részesülők aránya alapján viszont az európai sereghajtók közé kerültünk

Kultúrpolitika:
- irányító: Aczél György
- „3T”: támogatás, tűrés tiltás  csak burkolt politikát tűr a rendszer
- cenzúra: tilos volt a határon túli magyarokról írni és beszélni
- gyakori volt a vallásgyakorlók hátrányos megkülönböztetése (munkahelyen, iskolában)

Turizmus:
- piros útlevél: szocialista országokba lehetett vele utazni
- kék útlevél: nyugati országokba lehetett vele utazni, de csak háromévente egyszer, szűk valutakerettel
- meghívólevéllel évente lehetett
- a rendőrség megtagadhatta az útlevél kiadását
- a nyugati turistáknak be kellett jelentkezniük a rendőrségen : a belügy szemmel tudta őket tartani

Szabadidő és sport:
- megváltozott a szabadidő eltöltésének módja
- a társadalom változásai új szórakozási formák kialakulását eredményezték
- a sport elvesztette azt a kiemelt támogatottságát, amelyet az 1950-es években élvezett
- a tömegsport fejlődése is elmaradt a kívánatostól

„Fogyasztói kultúra”:
- a magyar társadalomra a hatvanas évektől nagy hatást gyakorolt a nyugati fogyasztói kultúra: farmer, rockzene, fiúk hosszú hajviselete, miniszoknya a felnőtt korosztály rosszállását is kiváltotta
- az áhított fogyasztói javak egy részét megpróbálta a hazai ipar helyettesíteni
- a nehezen beszerezhető nyugati termék (orkánkabát, nejlonharisnya, farmer, rágógumi, kazetták, kvarcórák, zsebszámológép…) csempészet révén kerültek forgalomba

Értékrend és gondolkodás:
- a hetvenes évek végén ismét vizsgálni lehetett az emberek vallásosságát
- a népesség mintegy fele, a nyolcvanas években pedig már több mint fele vallotta magát vallásosnak.
- ugyanakkor az egyházak befolyása csökkent a mindennapi életre

A ’80-as években „adósságcsapdába” került az ország, így csökkent az életszínvonal, felgyorsult az infláció → mind többen látták, hogy a gazdasági problémákból csak politikai változással juthat ki az ország