Áprilisi törvények

A párizsi forradalom híre 48 márc. 1-n ért el Pozsonyra. Kossuth márc. 3-n az alsóházban felirati javaslatot tett, melyben a jobbágyfölszabadítás, a közös teherviselés és független nemzeti kormány felállítása volt. Az alsóház ezt azonnal elfogadta. István nádort és helyettesét viszont Bécsbe hívták, hogy ne lehessen összehívni a felsőházat csak később. Végül is a főrendek március 14-n fogadták el a felirati javaslat továbbfejlesztett változatát. Kossuthtal az élen küldöttség indult Bécsbe, hogy a királlyal szentesíttessék. A bécsi forradalom hírére, és, hogy segítsenek a küldötteknek, Budapesten is kitört a forradalom (“márciusi ifjak”: Petőfi, Vasvári? Irinyi, Jókai, Degré Alajos; Pilvax, nyomda, Buda, Táncsics, stb.). István nádor erőteljes közbenjárásának köszönhetően V. Ferdinánd jóváhagyja a forradalom követeléseit.
1848. április 11-én az uralkodó szentesíti az Áprilisi törvényeket.
A törvények 3 lépésre bonthatók:
1- Feudalizmus lebontása
- ősiség eltörlése
- tized eltörlése
- úriszék eltörlése
- úrbéri terhek és szolgáltatások eltörlése
2- Polgári állam felépítése
- önálló, felelős Magyar Kormány
- népképviseleti országgyűlés pesten
- 3 évenkénti, általános, titkos választás
- közteherviselés
- bevett vallások egyenjogúsítása
- sajtó és szólásszabadság
- hitelintézet felállítása
- városi önkormányzatok létesítése
3- Állam egységének megteremtése
- Magyarország és Erdély uniója
- Partium visszacsatolása Magyarországhoz
A törvények, annak ellenére, hogy előírták a jobbágyfelszabadítást, nem rendezték a kérdést. Ugyanígy nem rendezték a Habsburg uralkodóházhoz való viszonyt, ugyanis a Pragmatica Sanctio értelmében ők voltak az ország törvényes uralkodói.
A legnagyobb gond azonban az uralkodó kérdése volt. Ugyanis az uralkodó a külügy és hadügy feje. De a hadsereg a felállítandó Nemzeti Kormánynak tartozik engedelmességgel. Ugyanígy a külügyeknél is külföldön nem tekintették külügyminiszternek az éppen felelős minisztert, és nem is hívták annak. A király személye körüliminisztert nevezték néha külügyminiszternek.
1848. júniusában lezajlottak a népképviseleti választások, ahol a radikálisok háttérbe szorultak (lsd. Petőfi: Apostol – választási vereségeit beleírja), és a liberálisok kerültek be nagy számban.
1848. július 5-én nyitották meg az országgyűlést. Az első felelős magyar kormány:
miniszterelnök – Batthyány Lajos gróf
belügyminiszter – Szemere Bertalan
igazságügyi miniszter – Deák Ferenc
vallási és oktatásügyi miniszter – Eötvös József
földművelés és ipar miniszter – Klauzár Gábor
pénzügyminiszter – Kossuth Lajos
közmunkaügyi miniszter – Széchenyi István gróf
hadügyminiszter – Mészáros Lázár
király személye körüli miniszter – Esterházy Pál herceg