A kommunista diktatúra kiépítése és működése Magyarországon az 50-es években

1944-45: szovjet hadsereg megjelenésével véget ér a német megszállás és nyilas uralom→ szovjet megszállás (óriási károk)

Az ország gazdasági helyzete:

v    Az ipari termelés 1/3-ára esett vissza

v    Élelmiszer-fejadag

v    A világgazdaság legnagyobb inflációja→ pengő elértéktelenedett

1944. dec. 2: az öt ellenzéki párt (Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, a Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt) megalapítja a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot

- átveszik a kommunista programot

1944. dec.22: megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány

Miniszterelnök: Dálnoki Miklós Béla

A kormány névsorát Moszkvában hagyják jóvá

Első intézkedések:

v    Igazolóbizottság: a közalkalmazottaknak bizonyítaniuk kellett, hogy nem voltak szélső jobboldali szervezet tagjai

v    Új rendőrség: a kommunisták aránya magas

v    Népbíróságok: – csak az elnöke volt jogász

-169 kivégzést hajtanak végre (pl.: Imrédy Béla, Stójay Döme, Szálasi Ferenc, Bárdossy László)

-27000 ember börtönbe kerül

v    600/1945.: földtörvény

- elkobozza az 1000 holdnál nagyobb földbirtokokat és a háborús bűnösök földjeit

- kisajátítja az úri birtokok 100 hold feletti részét és a parasztbirtokok 200 hold feletti részét

↓

Törpebirtokokat hoznak létre

1945: általános, titkos és 1990-ig az utolsó demokratikus választás

A pártok szavazati megoszlása

FKgP  57%

MSzDP           17,4%

MKP   16,9%

NPP    6,9%

↓

Egy független országban a FKgP abszolút többsége birtokában önállóan alakíthatott volna kormányt, de szovjet utasításra nagy koalíció jön létre.

Miniszterelnök: Tildy Zoltán (FKgP)

14 miniszter:

7 fő FKgP

3 fő MSzDP

3 fő MKP

1 fő NPP

Kulcstárcák kommunista kézben összpontosulnak:

- Rákosi Mátyás: miniszterelnök-helyettes, államminiszter

- Nagy Imre: belügyminiszter

- Gerő Ernő: újjáépítési és közlekedési miniszter

1946. február 1.:

- Köztársaság

- Köztársasági elnök: Tildy Zoltán

- Miniszterelnök: Nagy Ferenc

Szalámi taktika: a kommunisták a FKgP újabb és újabb csoportját szorítják ki a hatalomból

1946 eleje: FKgP arányosítást követel (a választási eredménynek megfelelően részesedjenek a hatalomból + orvosolják a gazdag parasztok sérelmeit)

↓

Baloldali Blokk (MKP, NPP és SZDP baloldala) tömegtűntetéseken követeli a „reakciósok” távozását→ FKgP meghátrál (ok: nem akart indokot adni a szovjet csapatok további tartózkodására)

- Kovács Béla (földművelési miniszter) lemond

- 21 politikust kizárnak a frakcióból

↓

Sulyok Dezső vezetésével megalakul a Magyar Szabadság Párt (az első szelet)

1946: Rajk László új belügyminiszter feloszlatott 1500 társadalmi és civilszervezetet→ megsemmisítette a civil társadalom önszervező képességét

1946: „B” lista: állami alkalmazottakat politikai okokból elbocsátanak

A polgári erők megpróbálták a kommunista erőket feltartóztatni, de a FKgP és a NPP által beterjesztett törvényt a mezőgazdaság érdekképviseletéről a SZEB nem engedte tárgyalni. A MSzDP-on belül Kéthly és Peyer felhívja a figyelmet a beépült kommunistákra.

↓

Kommunista belügy elindította az első koncepciós pereket „köztársaság ellenes” összeesküvés vádjával

Kínzás→ Hamis vallomás

Belekeverték a FKgP centrumát:

- Kovács Bélát mentelmi jogát a parlament nem függeszti fel, ezért nem lehet bíróság elé állítni →  a szovjetek elrabolják („kivonják a forgalomból”)

- Nagy Ferencet távollétében belekeverték az összeesküvésbe és svájci tartózkodása idején Rákosi     bejelenti lemondását

- Újabb képviselőket zárnak ki a frakcióból

↓

Szétverték a FKgP centrumát, így elérték az időelőtti választás kiírását:

1947-es kékcédulás választás: a választók, amennyiben nem lakhelyükön tartózkodtak, a kék színű névjegyzékkivonattal bárhol szavazhattak az országban. A MKP hamis kék cédulákkal ellátott csoportokat szállított faluról falura, akik minden urnánál a MKP-ra voksoltak→ így 22,3%-kal a MKP a legerősebb párt, de még így is a polgári erőknek több mint 50%-uk van, ezért a kommunisták megsemmisítik a Magyar Függetlenségi Párt mandátumait → nem lehetséges kommunisták nélküli koalíció létrehozása

Látszatkoalíció jön létre Dinnyés Lajos (FKgP) vezetésével.

MSzDP vezetéséből Marosán György vezetésével kiszorították a valódi, régi szociáldemokratákat.

1948: egyesítő kongresszus

MKP + MSzDP→ MDP (Magyar Dolgozók Pártja)

A tényleges hatalom birtokosai

- Rákosi Mátyás

- Gerő Ernő

- Farkas Mihály

1948: Tildyt lemondatják → Szakasits Árpád: köztársasági elnök

1949: Magyar Függetlenségi Népfront: minden pártnak kötelező volt belépni

A választásokon csak a Népfront indíthatott jelölteket

Egypártrendszer

Kiépült a pártállam: a párt és az állam tisztségei összefonódtak

v    Minden döntés a pártban születik

v    A parlament és a kormány tevékenysége csak látszat

v    A párt ellenőrizte a gazdasági, politikai és kulturális életet

Beleavatkozik az emberek magánéletébe is