Madách Imre: Az ember tragédiájában lévő természettudományos eszmék

Természettudományos eszmék

A tragédia mûvészeti alkotás, koherens (=összetartozó) belsõ világképpel és esztétikai érvénnyel. Mindez azonban nem zárja ki, hogy Madách enciklopédikus teljességgel sorakoztatja fel a mûben a XIX. században jelentkezõ, illetve akkor ható, világképet formáló természettudományos felfedezéseket, állításokat. Madách mindazon kérdéseket felveti, melyek foglalkoztatták a század emberét, s bár leltárszerû teljességgel veszi sorra az uralkodó tudományos eszméket, mindezt belesimítja a mû koncepciójába, s költõileg átlényegíti. (Sõtér István: ‘Álom a történelemrõl’ címû nagy hatású monográfiájában Madách természettudományos mûveltségét kuriózum jellegûnek mondja.)
1.) Newton: Principia címû mûve, illetve a belõle fakadó istenkép (1. szín)

2.) Faraday mágneses erõvonal elmélete (1. szín – Angyalok kara: “Két golyó küzd egymás ellen / Összehullni, szétsietni”; 3. szín – Lucifer: “Ez a delej”.)

3.) Az elsõ termodinamikai törvény (anyagmegmaradás) (3. szín)

4.) A második termodinamikai törvény (energiaáramlás iránya) (14. szín)

5.) Darwin evolúciótana, illetve az ebbõl fakadó szociál-darwinizmus (küzdelem a létért elv) (londoni szín – majomjelenet és az eszkimószín)

6.) Malthus népesedéstana (londoni szín – gyárosok beszélgetése)

7.) Lombroso koponyatana (Falanszter)

8.) A statisztikai bizonyítás:15. szín – Lucifer statisztikai érvekkel bizonyítja igazát:
“S ki lajstromozza majd a számokat,
Következetes voltán bámuland
A sorsnak, mely házasságot, halált,
Bûnt és erényt arányosan vezet,
Hitet, õrülést és öngyilkolást. –”