Csokonai Vitéz Mihály: Az estve elemzés
Az estve:
Vonzó természetleírás és keserű társadalombírálat egyben. Ez a költemény érzelmes tájrajzként szerepelt abban a Zöld kódexben, amelybe CSokonai diákkorában írott feladat-verseit leírta. Később ezeket a szövegeket élményeinek, gondolkodásának megfelelően átalakította, így születtek nagy versei. Az első részben kifelé figyel CSokonai és amit lát, az egyszerre haldokló, szomorú és mosolygó, bíztató. A második részben aztán befelé fordul a költő, a külvilágot magára vonatkoztatja, menekül a természetbe (természetjog elve). A vers harmadik részében, az estve megállított, lélekvándorlásos pillanatában sikerül CSokonainak megfeledkeznie az időről. S ekkor fölcsendül az aggodalom, a szorongás hangja: a jóleső, örömteli szomorúságot elrebbenti a setét éj egyértelműen komor és rideg szárnya.
CSokonai ragaszkodik ehhez az időtlen esti nyugalomhoz, mert ez lehetne egyetlen része a világban. Amikor aztán elillanni látja, kitör belőle a szenvedélyes indoklás, megmagyarázza az esti nyugalom különleges értékét. A bódult emberi társadalommal szemben az estve szépsége nem egy a többi emberi öröm között, hanem egyetlen. A hosszabb, negyedik rész elmélkedő-érvelő, kevés benne a kép, sűrűn használ fogalmakat és követi Rousseau emberek közti egyenlőtlenségről szóló értekezésének gondolatait. Követi, de eredeti módon, a maga hangján. Barokk stílusjegyek mellett fellelhetők felvilágosult elemek: a lírai én a nép érdekeit képviseli, szemben az uralkodó önkényes viselkedésével. A civilizációval (nagyvilági élet) szembeállítja a természetet. Filozofikus költemény néha ironikus hanggal, játékos alliterációkkal. A társadalom elszakadt a természettől és gonosszá válik.
Rousseau rámutat a magántulajdon káros hatására, elítéli az osztálytársadalmat. A vers gondolati és érzelmi töltése egymástól elválaszthatatlan. Az estve befejező része a gondolati anyaggal közvetlenül is súlyosodva tér vissza az egyetlen menedékhez, a természethez. A vers felépítése a természeti és társadalmi törvény összevetésén alapul. Ez jellegzetesen felvilágosodott, klasszicista vonás. Tehát a természet jó, a társadalom rossz.
A megoldás ezért a természetbe való menekülés.A szegény ember egyetlen vigasza, a természet, nem adható árendába.
Hozzászólások (10)
Köszönöm szépen! Szerintem nagyon jól sikerült, akinek meg nem tetszik az meg keressen másik elemzést vagy dolgozza ki magától de ha már valaki dolgozik vele és szívességet tesz másoknak akkor nem fikázni kéne hanem megköszönni! ..
csáááácsáááá ki tudja mikor irta csokonai a tartozkodo kérelem-et??
Nem rossz, csak kicsit konyha nyelven irodott, és kevés, 10.es vagyok de ez nekem is kevés lessz… :S De azért köszi
olyan közepesnek mondanám:)
szívesen kitesszük jobb jegyet érdemlő írásodat!
Köszönöm szépen.
Nagyjábol ez a lényeg, de ahoz hogy tudd is hogy miröl van szó elkell olvasni a verset és ezzel kiegészitve egy remek dolgozatot lehet irni
hmm, elég tömörre sikerült..ééés, nem kevés fontos elem hiányzik belőle.. akinek nincs kedve magától elemezgetni, annak inkább Mohácsi Károly 10.-es irodalomkönyét ajánlom. nagyon részletes, de érthető elemzés van benne a műről..;)
Nem tudom más hogy van vele de én ebből nem tudnék verselemzést kreálni. Nekem ez túlságos összekutyult, olyan mintha épp azt írták volna ami eszükbe jutott.
Sokat segített! Köcce!
Tök tuti.Köszykee!