Arany János és a ballada

A ballada és Arany

Aranyról szokás úgy beszélni, mint a „ballada Shakespearejé”-ről. „A legmagyarabb költő” (Németh László) egyéniségéhez, művészi hajlamához valóban közel állt ez a műfaj, amit az is bizonyít, hogy egész pályáját végigkíséri a ballada.
Egyetértőleg idézhetjük Riedl Frigyes és Barta János véleményét:„Remekmű akkor keletkezik, ha valamely nagy tehetség megtalája a tehetségének leginkább megfelelő műfajt és tárgyat.” (Riedl) „Azt a műfajt és tárgyat kell megtalálni, amely kora életviszonyaiból természetesen sarjad ki.” (Barta János)
Valóban Arany ballada iránti érdeklődése és a kor balladakultusza szerencsésen talál egymásra. A ballada kedveltségét az is jelzi, hogy a Kisfaludy Társaság egymás után három évben is (1837, 1838, 1839) balladapályázatot írt ki. Arany elméleti írásokban is foglalkozik a balladával, de mégis azt tekinthetjük a legfontosabb eredménynek, hogy a hazai és a külföldi népballadák ösztönzését felhasználva magas színvonalon aknázta ki a műfaj lehetőségeit.

1. Bevezető:

Arany életműve 3 pilléren nyugszik:
- verses nagyepikai művek (elb. költemények, eposzok);
- a verses kisepikai művek ( balladák, románcok),
- lírai művek.

2. A ballada műfaja a népköltészetben is ismert, ám Arany a világirodalmi szintre emelte. Jelentőségét méltatja, hogy a balladaírás Shakespeare-jének nevezik. A műballadák a romantikában váltak népszerűvé. Goethe, Schiller, Kölcsey, Vörösmarty is próbálkozott vele, ám Arany mindegyikőjüket felülmúlja.

3. A műballada a népköltészetből került a műköltészetbe.
Jellemzői:
- az epikai műnem műfaja – tragédia versben elbeszélve,
- epikai-lírai és drámai elemek is találhatók benne,
- szűkszavú párbeszédek és elbeszélő részek vált. benne,
- eszköze a sűrítés, tömörítés, kihagyás, elhallgatás, szaggaotottság,
- balladai homály.

4. Aranyra hatottak a népballadák (főleg székely és skót) és a reformkoti műballadák is.
Témabeli forrásai: széles körből merít (pl. újsághír, néphagyományok, tört.írók művei, személyes élméyek).
Jellemző rájuk a romantikus dráma tragikumfelfogása:
- a hősök tragikus vétkük miatt buknak el,
- vagy élőhalottként hordozzák lelkükben a vétkük súlyát,
- jell. a bűn és bűnhődés elve.

5. Csoportosításuk többféle rendezőelv szerint történhet:

1. Keletkezés helye szerint:
nagyszalontai, nagykőrösi, pesti, budapesti balladák.

2. Téma szerint:
parasztballadák (A hamis tanú, Tengerihántás),
történelmi ball. (V.László, Szondi két.., Mátyás anyja),
romantikus ball. (Tetemrehívás, Éjféli párbaj),
nagyvárosi ball. (Hídavatás, Párviadal).

3. Szerkezeti megoldás szerint:

egyszólamú – egyenesen előrehaladó cselekményvezetés: (A walesi bárdok, Zács Klára)
többszólamú – jellemzi a szaggatottság, térben és időban párhuzamos történések: (Szondi két…, V. László)
egyszólamú , de körkörös szerkezetű balladák – a befejezésben a kezdő képsor visszatér ( Ágnes asszony).