A Föld szerkezete

A Föld szerkezete

A Föld belső szerkezetének megismerése már régóta célja a tudománynak. A vulkánok, a mély fúrások és a bányákban észlelt jelenségek csak homályosan írták körül a Föld belsejében történő eseményeket. A modern kor vívmányai nagy előrelépést tettek a bolygónk belsejének megértéséért. A század elején Andrija Mohorovicic a földrengéshullámok mélységi visszaverődésekor fellépő sebesség-változásokkal, a föld belseji rétegződésekre utaló nyomokat talált. Mára ilyen hullámokat mesterséges úton is kelthetünk, és egyre többet tudunk meg erről a titokzatos világról.
A Föld felépítésével, szerkezetével, történetével foglalkozó tudomány a geológia (földtan), a Föld fizikai jelenségeit a geofizika, kémiai mozgásfolyamatait pedig a geokémia kutatja.
A Föld fizikája:

Belső hő:

A Föld belseje felé haladva, egyre mélyebben egyre nagyobb hőmérsékletet észlelünk, ez a geotermikus gradiens, melynek globális átlagértéke 100 méterenként 3 °C. Ez az érték a szilárd felszín közelében lejátszódó gyors hűlés eredménye, hiszen ez nem tart a középpontig, mivel a Föld belső hőmérséklete „mindössze” 4500 – 5000 °C.
Ez a roppant belső hőenergia – jelen ismereteink alapján – különböző radioaktív anyagok (pl. uránium, tórium) bomlásakor szabadul fel.

Gömbhéjak:

A mélyben uralkodó körülmények két fontos jellemzője, a magas sűrűség és nyomás. Ez utóbbi és a mélység függvényében mérve a Föld középpontjában lévő értékek a felszíni nyomás 4000-szeresét mutatják. A Föld gömbhéjakba, a forgás és a lehűlés hatására, a sűrűség szerint rendeződött.

A Föld fizikai jellemzőinek változásai alapján bolygónk belsejét négy eltérő gömbhéjra oszthatjuk, ezek sorban a következők:

Földkéreg

Különböző összetételű és vastagságú, a szárazföldek és az óceánok alatt.

A szárazföldi kéreg rendkívül bonyolult szerkezetű és felépítésű. Általában két jellegzetes

réteg kimutatható: a kéreg felső része szilikátokban gazdag. Kőzetei alapján gránitos rétegnek is nevezik (sűrűsége 2,7 g/cm3). Lejjebb már inkább fémekben gazdagabb és sűrűbb rétegekkel találkozunk (3,0 g/cm3), jellemző kőzete után kapta a gabbrós kéreg nevet.

Az óceáni kéreg egyszerűbb, mivel minden óceán alatt azonos felépítésű. Itt hiányzik a kisebb sűrűségű gránitos kőzet. A fémeket nagyobb arányban tartalmazó óceáni kéreg két részre tagolható: A felső, bazaltos réteg finomabb, az alsó gabbrós réteg hasonló, de durvább, szemcsésebb anyag alkotja, mint a szárazföldi kéreg gabbrós rétegét.

Földköpeny

Nagyjából 2900 km vastag. A mélység függvényében fokozatosan nő a fémes elegyrészek aránya.

Külső mag

Maghéjnak is hívják, mely 1800 km vastag. Anyaga folyékony fémekből (pl. vasból, nikkelből) áll.

Belső mag

E határfelület pontos mélysége bizonytalan, nagyjából 4700 és 5100 km között húzták meg, szilárd vasból és nikkelből áll.
A különböző héjakat híres kutatókról elnevezett határfelületek választják el egymástól, belülről kifelé haladva sorra a következők: Lehmann-felület, Guttemberg- Wiechert-felület és a Mohorovicic-felület (Mohó).

A földkéreg és a földköpeny legfelső szilárd része együtt alkotja a kőzetburkot, a litoszférát. A litoszféra – a földkéreghez hasonlóan – vastagabb a szárazföldek, mint az óceánok területén. A szilárd kőzetburok alatt az anyag már izzó állapotban van. Ez a tartomány az asztenoszféra (gyönge burok), a litoszféra ezen a képlékeny rétegen úszik.

A földmágnesesség:

A Földet mágneses tér veszi körül, ezen teret a több ezer kilométer mélyen lévő vastartalmú fémolvadékok áramlása kelti. Ezeket a mozgásokat éppen, a fent már említett, földforgás és a belső hő tartja mozgásban.
A Föld mágneses tengelyének felszíni döféspontja, a mágneses pólus, nem esik egybe a Föld forgástengelyének felszíni döféspontjával, a csillagászati pólussal. Ezt az eltérést nevezik mágneses deklinációnak. Az elhajlás irányától függően beszélünk pozitív- és negatív deklinációról.

Az állandó belső áramlások megváltoztathatják a mágneses teret és a pólusok helyzetét, ilyen változásokat őriznek a különböző mágnesezhető kövületek, melyek megőrizték keletkezésükkor a mágneses irányt. Ezeket az irányokat a földtörténeti események korának meghatározására használják, mindezt az ún. paleomágneses módszerekkel.
Milyen tényezők játszottak szerepet az USA gyors gazdasági fejlődésében? Hogyan változott az USA világgazdasági helyzete? Az USA gazdaságának fő vonásai?

Az USA gyors gazdasági fejlődésének okai:

Az egyesült államok a XIX. század folyamán erőteljesen terjeszkedett nyugat felé, az indián őslakosság elűzésével, kiirtásával, ahol bőven voltak művelésre alkalmas „szabad” földek. A gombamód szaporodó farmokat, a vasúthálózat kiépítésével, viszonylag hamar bekapcsolták a gazdaság vérkeringésébe. A földfoglalások, és az ezt követő nagyszabású építkezések miatt állandósult a munkaerőhiány. Ez megmagyarázza a magas munkabérek megjelenését, ami mindég automatizálásra, gépesítésre ösztönzi a gyártulajdonosokat és a farmerokat. Mindennek köszönhetően a termelőeszközöket gyártó nehézipar egy dinamikusan bővülő piachoz jutott. Az állam magas vámokkal szorította ki a vetélytársakat, az amerikai ipar további előnyére, továbbá akadálytalan utat nyitott a külföldi tőke beáramlásának.

A bevándorlókat a magas munkabérek és a földbőség csábította az országba. A többségében Európából érkező munkások termelési tapasztalatukkal, szakképzettségükkel nagyban hozzájárultak a modern ipar megteremtéséhez.

A nagyipar kibontakozásához mezőgazdasági nyersanyagok és ásványkincsek bőven álltak rendelkezésre. Nagyon fontos szerephez jutott az Appalache könnyen kiaknázható feketeszéntelepe. További telepes áradat indult meg a Sziklás-hegység, Kalifornia és Alaszka vidékére az aranyláz idején. A műszaki haladás először az USA-ban tette lehetővé a szénhidrogének nagyarányú felhasználását.

Az USA világgazdasági helyzete:

Már a XIX. század végén az első helyet foglalta el a világ ipari termelésében. A kevésbé fejlett országokra a tőkekivitel és az egyenlőtlen feltételekkel folytatott külkereskedelem révén vonta befolyása alá.

Idővel, (ez a tendencia ma sem változott) egyre több külföldi nyersanyagot használ(t) fel, s mivel a világpiacon a legnagyobb felvásárló ezáltal nagyban képes befolyásolni a nyersanyagok világpiaci árait

Az óriásra dagadt amerikai monopóliumok a világ minden részén érdekelt multinacionális társaságokká fejlődtek.. A monopóliumok a tőkekoncentráció végeredményei. A sok száz cég egybeolvadása és a nagyobb vállalatok fúziója, integrációja, a gazdasági élet egy fontos területét uraló óriásvállalato(ka)t eredményez, mely cégek politikai befolyása is komoly.
A két világháborúban az USA nem szenvedett anyagi károkat, sőt a hadiszállításokból és az újjáépítésekből busás hasznot húzott, ezáltal megszilárdítva világgazdasági szerepét.
Elsőként itt alakult ki a posztindusztriális társadalom, ahol a lakosság túlnyomó részének a szolgáltatási szektor nyújt megélhetést. Mindössze a lakosság ¼-e dolgozik az iparban.
Politikai és katonai ereje, valamint az általa irányított nemzetközi szervezetek révén világszerte képes érdekeinek érvényesítésére.

A 90-es években Mexikóval és Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezmény tovább szilárdítja az USA körül kialakult gazdasági erőtér kapcsolatait.
Összességében tehát az USA gazdasági fejlődése az utóbbi időben is növekvő tendenciát mutat, kisebb-nagyobb ingadozások és aránylag lassú tempó mellett.

Az USA gazdaságának fő vonásai

Nagyüzemű árutermelő gazdaság

Az USA mezőgazdasága a lakosság alig 2-3%-át foglalkoztatja. A világ legnagyobb élelmiszer- és takarmányexportőre, amit nagyrészben a mezőgazdaság nagyüzemi jellegének köszönheti. A farmok átlagos mérete 200 hektár, ahol a családok a legteljesebb gépesítésre törekszenek.

Az amerikai lakosság hús- és tejfogyasztása igen magas, ami a szántókon a takarmánynövények termesztését vonja maga után.

A farmok szakosodott termesztést folytatnak, ami igazodott a piaci lehetőségekhez és a természeti adottságokhoz, így alakult ki az USA jellegzetes mezőgazdasági övezetes rendje.

Ez a rend a Mississippi-alföldön és a nyugat felé lassan emelkedő Préri-fennsíkon rajzolódik ki.

A Nagy-tavaktól a Mexikói-öböl partjáig egyre hosszabbodik a tenyészidőszak, a nedves kontinentális klímát szubtrópusi monszunéghajlat váltja fel. Az ország nyugati harmadát a Pacifikus-hegységrendszer vonulatai és a közéjük zárt száraz sivatagi (aridus) jellegű medencék, fennsíkok foglalják el, ez utóbbi területek földművelése jobbára az öntözési lehetőségekhez igazodik.

Az USA ipara és természeti erőforrásai

A világon kitermelt ásványi nyersanyagok és energiahordozók 25-30%-át az USA fogyasztja el. Az ország egyre nagyobb importra szorul, ez irányú sebezhetőségét hatalmas tartalékok felhalmozásával kompenzálta. Az ország a területén a legkönnyebben hozzáférhető készleteket aknázzák ki, ugyanis több haszonnal jár, ha a fejlődő országokban, olcsóbb munkaerővel, gazdagabb lelőhelyekre összpontosítják termelésüket. Az ércek zömét Latin-Amerikából és Kanadából származik. Kőolajat főként Mexikóból, Venezuelából és a Közel-Keletről hoznak be.

Az USA energiagazdasága évtizedek óta a szénhidrogénekre (CH) épül. Földgáztermelése a második, míg a kőolajtermelése a harmadik világviszonylatban. Az ország CH-készletei néhány évtizedre elegendők, ezen a tényen a kontinentális talapzat és Alaszka kőolajkincse sem változtat.

Az elektromos áram termelését elsősorban atomerőművek építésével fokozzák. Az USA a világ egyik legnagyobb uránérc termelője. Az 50-es évek hadiipar részeként hatalmas urándúsító üzemeket építettek, később ez tette lehetővé a fűtőelemexportját.
Az utóbbi időkben nőtt a hőerőművekben elégetett feketeszén mennyisége. A bányászatának súlypontja az Appalache-től nyugatra tolódik el.

Az USA rengeteg pénzt költ a megújuló energiaforrások kutatására, hogy a későbbiekben ne legyen ráutalva a külföldi nyersanyagokra.
Az USA iparát a tudományos-technika vívmányok széles körű alkalmazása, a jólszervezettség, a nagyfokú automatizálás, a szakosítás és a nagysorozatú tömegtermelés jellemzi. Mindennek következménye, hogy a munka kiemelkedő termelékenysége. A sokoldalú iparnak gerincét képezi a hadiipar, a járműgyártás valamint a legfontosabb, az elektronikai ipar. A ország a legnagyobb fölényt pont a legdinamikusabb ipari ágazatokban érte el. Az Egyesült Államok az elektronikus tervező- és vezérlőberendezések, számítógépek, atomerőművek, repülőgépek és hadfelszerelések legfőbb szállítója a világon. A katonai-ipari komplexuma a folyamatos állami megrendelések köszönhetik virágzásukat.

A vasút mára csak a távoli teherfuvarozásban őrizte meg vezető szerepét. A személyszállítás zöme személygépkocsin vagy repülőgépen bonyolódik le.