Csak saját használatra! A jegyzet tulajdonosa csak az erettsegi.com számára bocsátotta rendelkezésre!

A közgazdaságtan tárgya

A közgazdaságtan alapfogalmai: a gazdálkodó tevékenység, termelési tényezők, szűkösség, alternatív költség

A közgazdaságtan alapkérdései

A közgazdaságtan elemzési módszere – a modellalkotás

Piacgazdaság – tervgazdaság

0. A közgazdaságtan fogalma, részei

A közgazdaságtan olyan társ. tudomány, mely a döntések és a választások rendszerével foglalkozik

Elméleti közgazdaságtan

Alapvető összefüggéseket vizsgál racionális gondolkodást feltételezve

- mikroökonómia:

Az elkülönült gazdasági szereplőket vizsgálja

- makroökonómia:

A gazdaság egészét elemzi összevont mutatók segítségével

- nemzetközi közgazdaságtan:

Az egyes gazdaságok egymás közötti áru és pénzfolyamatokat összegezve vizsgálja

- gazdasági renszerek összehasonlító elemzése

A történelemben előforduló különböző gazdaságokat vizsgálja

(-komparatív gazdaságtan)

Alkalmazott közgazdaságtan

Az elméleti összefüggéseket a gyakorlatba helyezi át, általában számítások segítségével

- statisztika, könyvvitel, vállalat-gazdaságtan, marketing, vállalati pénzügyek, készlet-gazdálkodás, ipar-, mezögazdaság-, közlekedés-gazdaságtan, stb…

1. 1. Gazdálkodói magatartás: Bizonyos javak felhasználásával más hasznos javak létrehozására irányul.

2. Termelési tényezők (inputok)

A tevékenység során felhasznált erőforrások összessége.

- MUNKA

az ember szellemi és fizikai képességének összessége, amelyet a tevékenység során felhasz-

nálhat

- TERMÉSZETI JAVAK:

a természetben előforduló ált. átalakítás nélkűl felhasználható javak, melyekért ált. nem kell

fizetni (víz, föld stb.)

- TŐKEJAVAK:

már termeléssel létrehozott eszközök, melyet a tevékenység során felhasználnak (van

reál- és pénztőke)

- VÁLLALKOZÓ:

az előző három termelési tényezőt fogja össze és irányítja a gazdaságosság elve alapján

gazdaságosság elve: a legkisebb ráfordítással a legnagyobb profit

Az elsődleges tényezők, a munka és a föld minősége és mennyisége adottak, csak részben pótolhatók. A másodlagos tényező, a tőke valamilyen korábbi tevékenység során keletkezett és elméletileg korlátlanul bővíthető. A vállalkozó egy speciális emberi tényező, amely kockázatvállaló magatartásban, újító- és szervezőkészségében tér el az egyszerű munkatényezőtől.

3. Szűkösség

A szűkösség a gazdaságot ált. jellemző jelenség, amikor a termeléshez rendelkezésre álló erőforrások nem elégségesek a szükségletek teljes kielégítésére.

4. Alternatív költség

Valamely tevékenység során lemondunk egy másik tevékenység hasznáról, akkor a választott tevékenység gazdasági költsége az e tevékenység miatt elhalasztott legkedvezőbb alternatíva értéke.

Magyarul: amit nem választasz aközül a legjobb

5. A közgazdaságtan alapkérdései

• mit termeljenek, azaz milyen javakat és milyen mennyiségben állítsák elő
• hogyan termeljenek, azaz az erőforrások milyen kombinációjának felhasználásával termeljenek, és a mai döntéseik milyen módon befolyásolják a jövőben lehetőségeiket
• kinek termeljenek, azaz a társadalom tagjai, csoportjai között milyen elosztás érvényesüljön a javak adott termelési feltételrendszer következtében, illetve milyen okok, tényezők határozzák meg az egyes emberek és társadalmi csoportok jövedelmének alakulását

6. Modellezés

Elemzési lehetőségek:

- nem használható:

kísérletezés: „nem lehet kicsiben reprodukálni a világot egy laborban”

átlagolás: nem mutatja meg az értékek mögötti folyamatokat

- használható:

modellezés: a valóság lekicsinyítése a főbb jellemzők megtartásával

A modellekben rendkívül fontos a ceteris paribus elv ami a magyarul annyit tesz: minden egyéb tényező változatlansága mellett. A jó modell ált. tulajdonsága: a feltételek általános érvényűek és a valósághoz közel állóak legyenek, viszonylag kevés is szűk keret között tartsa a szereplők lehetőségét.

határérték elemzés: megmutatja, hogy egységgel változtatva a megfigyelések számát, hogyan változik a megfigyelt jelenség. (legáltalánosabb elemzési módszer)

+1. Munkamegosztás a gazdaságban

Az emberek nem egyformán értenek a dolgokhoz, ezért kialakult a munkamegosztás, majd az egyes emberek azzal kezdtek el foglalkozni, amihez legjobban értettek (specializáció).

A munkamegosztás során a tevékenységek arra a helyre kerültek, ahol a legtermelékenyebbek, azaz mindenki arra szakosodik, amiben relatíve a legügyesebb.

Csak saját használatra! A jegyzet tulajdonosa csak az erettsegi.com számára bocsátotta rendelkezésre!