Az emberi nagyagy felépítése és működése

Az emberi agyvelő legnagyobb részét a nagyagy teszi ki. Ez jobb és baloldali féltekére osztható, amelyeket a középvonalban hosszirányú, mély hasadék választ el egymástól. Az evolúció során a kívül elhelyezkedő szürkeállomány nagyon megnőtt, ezért barázdák jöttek létre. A koponyacsontoknak megfelelő helyzetük alapján mindkét féltekén körülhatárolható terület a homloklebeny, a fali lebeny, a nyakszirti lebeny és a halántéki lebeny. A fehérállományt és szürkeállomány rétege, az agykéreg veszi körül. Kívülről az agyhártyák – két belső közt folyadék. Vannak agykamrák – az I. és a II. párosak, a III.-ban találkoznak, a IV. a híd és a kisagy között van. A két féltekét alsó felszínűkön a kérges test kapcsolja egybe.

A nagyagy fehérállományának felépítésében három típusú idegpálya vesz részt. A központi idegrendszer felszálló- és leszállópályái itt is megtalálhatók. Az idegrostok másik típusa a két félteke azonos pontjait összekötő pályák, melyek a kérgestesten keresztül futnak. A harmadik típus az egy félteke különböző pontjait összekötő pályák (társító vagy asszociációs pályák). Ennek következményeként az agykéreg a különböző észlelési működéseit egymással társítani képes (látott kép alapján felismer valakit).

Az agykéreg szerkezeti és működési egységeket képező függőleges sejtoszlopokból épül fel. Egy ilyen sejtoszlop kb. 3mm magas és 0,3mm átmérőjű hengerhez hasonló. Ez mintegy 5000 neuront tartalmaz és az agykéreg egész vastagságán áthatol. A sejtoszlopok száma kb. 2 millió (10 milliárd neuron van). A sejtoszlopok nem függetlenek egymástól, határuk dinamikusan változik. Legjellemzőbb sejtjeik a piramissejtek úgy helyezkednek el bennük, hogy rövid nyúlványuk a kéreg felszínére merőlegesen, míg hosszú nyúlványuk ezzel ellentétes irányba idegrostként lép ki a fehérállományba. Ezek a rostok kapcsolják aztán össze a féltekék kéregrészletén elhelyezkedő sejtoszlopokat egymással. Így minden sejtoszlop néhány száz, az agykéreg más részében lévő oszloppal tart odairányuló és kb. ennyivel visszairányuló idegrostkapcsolatot. Ezért a felszállópályákon az agykéregbe érkező információk nem váltanak ki közvetlen impulzust a leszálló pályákon, hanem a feldolgozásuk (szemcsesejtek) és válaszreakció küldése, az agykéreg szabályozó rendszerén keresztül történik. Az agykéreg ezenkívül a vegetatív idegrendszer legfelső irányító központja.